Eszergom - Várszínház és kultúra

Esztergom - kultúra, látnivalók és programok

Esztergom - Szent István városa

A várost írásos források 1079-ben említik először. Nevének eredetéről többféle változat is él a köztudatban. Itt született Szent István királyunk, akinek uralkodása alatt a Magyar Királyság fővárosa volt. Itt épült az ország legelső székesegyháza, és az 1200-as évekig itt működött az egyetlen pénzverde. A tatárjárás a várost szinte teljesen elpusztította, azonban a fellegvárat nem tudták bevenni. Esztergom a későbbi idők folyamán fontos vallási és kulturális központtá lett, a vár többször is gazdát cserélt, míg végül 1683-ban véglegesen visszafoglalták. Esztergom 1708-ban visszakapta szabad városi rangját.

Elhelyezkedés és megközelítés

Esztergom a Pilis-hegység lábánál, Komárom-Esztergom megye északi részén, a Duna jobb partján, a visegrádi hegységtől nyugatra fekszik. A Dunakanyar legfelső városa. Dombvidékre épült, legmagasabb pontja a 406 méteres Vaskapu, de a környéken számos magas domb található, mint pl. a Várhegy, Szent-Tamás hegy. A Vaskapun található Vaskapu menedékházból kiválóan belátható az egész város és környéke. Esztergomot a Duna 18 kilométeren át öleli körül, de számos más folyóvíz és patak található még a városban, ami kellemes kirándulóhelyet jelent az odalátogatóknak. A szigetekkel együtt, amit ezek a folyóvizek hoztak létre az idők folyamán. A város tavai a horgászás szerelmeseinek jelenthetnek nyugalmas kikapcsolódást.

Budapestről kocsival a 10-es főúton, Dorogon keresztül, vagy a 11-es főúton Dobogókőn vagy Visegrádon keresztül közelíthető meg. A Nyugati pályaudvarról óránként indulnak vonatok. Érdemes ezt az utazási lehetőséget is választani, mivel Esztergom buszközlekedése igen jó, bárhová kényelmesen eljuthatunk. A város kedvelt idegenforgalmi központ, az itt található egyházi kincstár nem csak az országban egyedülálló, hanem világviszonylatban is a jelentősebbek közé tartozik. Az esztergomi bazilika és a keresztény múzeum évente több százezer turistát vonz a városba.

Esztergomi nevezetességek

Történelme és nevezetességek

Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt, azonban ezek mára már nem találhatók meg. A város mai nevezetességei a Szent Tamás-hegyi Fájdalmas Szűz kápolna, a Bazilika, a Fellegvár, Szent Anna templom, Hősök tere, a középkori Kovácsi falu temetőjének és templomának maradványai, a Bíróság, a Vak Bottyán palota több napra elegendő programot kínál a városba látogató turistáknak. A belváros épületeinek nagy része műemlék-védelem alatt áll.

A mai város leghíresebb műemlékét, a bazilikát 1822-ben kezdték el építeni, és 1856-os felszentelésére komponálta Liszt Ferenc az „Esztergomi mise” című művét, amit előadásakor ő is vezényelt. A Bazilika az ország legelső székesegyháza, a középkori Szent-Adalbert Székesegyház helyén áll. Esztergom nevezetességei közül a legtöbb a belvárosban található, a török kori emlékeket a Duna és a várhegy között a Víziváros városrészben kell keresnünk, például itt találjuk Szulejmán szultán győzelmi tábláját a vízivárosi várfalban. Itt régi hangulatot idéző macskaköves utcákon sétálhatunk. Ebben a városrészben van a kikötőből a várhegyre vezető Macskalépcső. A főtéren áll az 1739-es pestis emlékére emelt Pestis- és Mária szobor.

A Prímás-sziget a város zöldövezetét jelenti, itt találhatjuk a számos sportpálya mellett az Aquasziget wellness központot is. Az 1930-as években kezdték feltárni a város alatt lévő forrásokat, és artézi fürdőket építettek. A wellness központ ezeket az artézi kutakat használja. A Prímás-szigetnél a Dunán és annak mellékágán adottak a lehetőségek vízi sportok szerelmeseinek is. A városban hét híd található, amelyik közül a legnagyobb a Mária-Valéria híd, ami Esztergomot a vele szemben, a Duna túlpartján lévő ma már Szlovákiához tartozó Párkánnyal köti össze.

A Pilisszentlélekhez tartozó Búbánatvölgy és környéke, már a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Az itt található tavak és parkok többféle szórakozási és kirándulási lehetőséget is nyújtanak. A völgyet a négy tó és a körülötte elterülő vadvirágos területek, sétautak, a tóparton kiépített pihenőhelyek miatt mindenképpen érdemes felkeresnünk. A tó környéke, az állat- és növényfajok kiemelten védettek, ezért csak óvatosan a felfedezéssel, de egy felejthetetlen kirándulást mindenképpen megér. A kiépített utak miatt gépkocsival is végig lehet járni a környéket, de mindenképpen megéri gyalogosan bejárni a tavakat, mert a táj csodálatos. Ha horgászni szeretnénk, akkor inkább a közelben lévő Dédai-tavat érdemes felkeresni. Horgászati valamint fürdési és pihenési lehetőségnek a Palatinus-tó is kiváló. Megéri alaposabban is utánanézni, Esztergomban számos kisebb-nagyobb tó található.

A Esztergom és Dorog között a Nagy-Strázsa hegyben található a Sátorkőpusztai barlang és a Hosszú-hegy tetején a Hideglelős kereszt, amit 1784-ben állítottak. Innen remek kilátás nyílik a Dunára és csodálatos fényképek készíthetők. Minden májusban körmenet indul a kereszthez. A nevét onnan kapta, hogy mire a menet felért a tetejére, megizzadtak, és a dunai széltől „hideglelést” kaptak, megfáztak. A helyi hagyomány szerint, aki térden csúszva háromszor megkerüli, az meggyógyul.

Gazdaság és szórakozás

A város gazdasága évszázadok óta fejlődőben és változóban van. Itt volt az ország egyetlen pénzverdéje, a 19.században foglalkoztak bortermeléssel és bányászattal, de működött is repülőgépgyár is, idősebb Rubik Ernő vezetésével. A szocializmusban a gépipar volt jelentős, több gyár is volt a városban. Manapság a legnagyobb a város határában, az ipari parkban lévő Suzuki autógyár. A gyár a régió legnagyobb munkaadója, szinte már idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát.

A városban mindenki megtalálja a saját kedvére való szórakozási, pihenési és kulturális lehetőséget. Egész évben különböző programokkal, rendezvényekkel várják az idelátogató turistákat és pihenni, kikapcsolódni vágyókat. De csak magáért a környezetért, a tájért is megéri Esztergomba látogatni.